A minap nézegettem a hirdetéseket, aztán megakadt a szemem azon, hogy gyári szém nélküli motorblokk. Felkeltette az érdeklődésemet, aztán felvettem a kapcsolatot az eladóval. Gyorsan meg is egyeztünk, a szállításban is rengeteget segített, mert nem kellett közel 300 km-t kocsikáznom, hanem csak 70-et. Ezúton is köszönöm Neki a segítséget. Tegnap el is mentem a motorért. Amikor kibontottam, kezdett gyanús lenni, hogy ezt a motort nagyon keveset használhatták, de inkább még kevesebbett. A vezérműtengely csapágyazásai tökéletesek, a vezérműtengely dettó. Főtengely úgyszintén, viszont a lendkerék felőli főtengely csapágyat már tuti cserélték, mert ami rajta volt, az teljesen el van kopva, viszont a vezérlés felőli szintúgy tökéletes. Gondolom az kellett egy másik motorba, mert ami rajta volt, az meg sem volt húzva.
Azért van szükségem erre a fél motorra, mert a mostani kezd lassan elhalálozni. Bírja még egy jódarabig, de már kezdi, aztán nem akarok hirtelen nagy pénzeket költeni, inkább elkezdem apránként a dolgok összeszedését. Sajnos nagyon sok gényolás van a mostani motoron, aminek egy részét még én okoztam a kocsi felújítása előtt. :( Nem vagyok rá büszke, de megesik. Majd most nem így lesz. Folyamatban van egy vezérműfedél beszerzése is, de ahhoz még gyűjtögetek. Ja, és '97-es gyártású a moci.

Nagyon rég írtam én is, de ez első sorban azért van, mert az autó hiba nélkül üzemel. Összerakás óta lassan megvan a 12000 km, úgyhogy 2000 km, és megint olajcsere. Ami miatt első sorban írok, az szombaton történt velem. Éppen szerelgetjük a Favoritot, amikor lementem a garázsba egy kicsit köszörülni. Jövök vissza, és látom, hogy Lali egy öregúrral beszélget, és hallom, hogy már rólam van szó. Na mondom, má' megin' kutyatéma van, hogy kiszökött, megharapott, felcsinálta az Ő kutyáját... De nem. Kiderült, hogy Ő az, aki 1988. december 22-én átvette az ÚJ Kispolskiját. Igen, azt, amelyik most sárga-barna színben pompázik, és az én tulajdonomat képezi. Meg kell mondjam, nagyon meglepődtem. Hát még Ő. Mesélte, hogy a napokban látta újra a régi jó barátját, és igencsak meglepődött, és örömmel töltötte el. Elmesélte, hogy kétszer megjárta vala Olaszországot oda-vissza, és akkor keresett a legjobban gyümölcsszedéssel. Én eddig azt hittem, hogy ez az autó még nem nagyon ment ezelőtt hosszabb távra. Aztán az is meglepett, hogy feltűntek Neki az autón történt módosítások is. Látszott rajta, hogy nagyon örül annak, hogy az egykori autója még mindig él és virul, előjöttek a régi emlékei, és amikor elment, látszott rajta, hogy ez a kis apróság milyen boldoggá tette arra a napra. És engem is, hogy egy újabb dolgot megtudtam a Kisautóm történetéről. Lehet, hogy Nektek ez kb. semennyire sem érdekes, de gondoltam leírom, amíg el nem felejtem.

Amúgy meg felkerült két ködlámpa is a Kisautóra így télire. Két ruszki bazinagy kör alakú, sárga üveges ködlámpa a lökhárító alá, de persze nem fúrtam meg a lököst, hanem gyártottam neki 2-es laposvasból 1-1 tartókonzolt. Nem mutat rosszul szerintem, de ha vége van a télnek, akkor lekerül róla, mert nélküle azért mégiscsak jobban néz ki. Képek majd lesznek.

No hát akkor. Elég sok minden történt mostanság. Rászántam magam, és rendet raktam a garázsban, hogy beférjen végre az egész flotta. Igaz, ráment egy hétvégém, de megérte. Bent vigyorog a Zsiguli, a Polski, a Babetta, és a Pancsi is.
Volt olajcsere is. Elég sokat megy mostanság a kicsi kocsi, ezért gyorsan beleszaladt 7300 km. És akkor jött az olajcsere, plusz szűrőtisztítás. Shell Helix 15w 40-et kapott. Kíváncsi vagyok, hogy tényleg olyan jól tisztítja-e az olajteret, mint ahogy mondják.
Voltunk mi is Visegrádon a nyárbúcsúztató túrán. Nagyon jól éreztük magunkat, a kicsi kocsi is szépen viselkedett. Aznap lett tesztelve a fék, mert voltak vele gondok, de akkor szépen újra összeállt a rendszer. Azóta meg csak jobb lett. Köszi Grossonak és Lalinak a társaságot, na meg persze mindenkinek, aki ott volt.
Mivel közeleg a szar idő, előszedtem a téli gumikat takarítás és fújtatás céljából. Nem szívesen, de ha tényleg jönnek a hidegek, akkor lecserélem a kerekeket a virslikre. :(
Most hétvégén volt itt Sztancsik Viktor is. Belső főtengelyszimmering cserének indult a dolog, ami kiegészült biztiöv és kuplungcserével. Hangulat a szokásos ökörködős Polskiszerelős volt.
Aztán elgurult a gyógyszer. Elkezdtem lepucolni a gyári festéket a Pannónia tankájról. Hát, én nem tudom, hogy milyen anyaggal festették őket régen, de nagyon nehezen jön le. Ha szerencsétlen motor nem a szabad ég alatt töltötte volt az elmúlt 10-15 évet, akkor lehet, hogy nem is kéne sokat munkálkodni rajta, de hát na. innen szép nyerni. Aztán mondom leszedek még róla ezt azt. Ebből meg az lett, hogy szétkaptam szinte teljesen. Már csak az első és hátsó futómű van fenn a vázon, semmi más. Próbából lehúztam a hengert a blokkról, aztán meg lestem nagyot. Minden patent állapotban van odabenn. A csapágyak, a ronzpersely a hajtókar szemben, a dugattyúcsapszeg, a dugattyú, a henger... Minden. A hangjából már lehetett sejteni, hogy minden szép és jó odabenn, de mivel úgyis ki fogom benne cserélni az összes tömítést (kivéve a két blokkfél közöttit, mert semmiképp sem akarom széthúzni, mert nincs is rá szükség, meg ahogy elnézem az elmúlt 46 évben még nem is volt széthúzva ) ezért mindegy, hogy mikor szedem le a hengert. Annyit teszek meg, hogy veszek rá 2 új gyűrűt, és alapos tisztítás után már rakom is össze. Viszont, hogy valami negítav is legyen, találtam egy repedést a gyújtásoldali dekni mellett. :( Nagyon remélem, hogy a javításához nem kell teljesen szétkapni a mocit, bár ha kell, hát akkor moszáj lesz. Na, és akkor a képek.

Voltam ma boltban, mert elfogyott a tej...

Ja, izé, ez nem az a blog.

Szóval hát. Történt egy hete, hogy volt veteránbörze az Salgónak az Tarjánjában. Lementünk, de arra számítottunk, hogy úgyse lesz semmi, csak mi áruljuk a kis Danuvia blokkunkat. Ehhez képest egész sokan voltunk, volt végig jó kis aláfestő retro zene, sok árus, szép motorok, jó hangulat, más nem is kell. Megkérdeztünk egy eladót, hogy nincs-e véletlenül eladó Pannóniája, ugyanis réges régi vágyam, hogy újra legyen egy ilyen motorom. Régen volt már egy '73-as P10h-m, de azt sajnos el kellett adnom, amit azóta is nagyon bánok, mert kutya jó kis moci volt. Kellett a pénz a műszakira való felkészítéshez, mert akkoriban még nem mertem belenyúlni a Póckiba, nehogy elrontsam, csak a nagy lehúzás után kezdtem el én javítgatni, mert ráment a Pannóniám arra, hogy elkúrják a kocsit. Mindegy, késő bánat. No de akkor térjünk vissza a jelenbe. Volt eladó motorja. Egy T1-es. Ennek baromira örültem, mert a sorrendem úgy állt, hogy TLF, TLT, T1, T5, P10. A T1 meg ugye a TLF-nek a finomított változata. A motor helyileg Gyöngyösön volt. Még aznap lementünk megnézni, igaz, egy Samarával, utánfutóval felvértezve. 4-en mentünk, mer' akkor má' nézelődünk is. Aztán megérkeztünk. Sorban ott volt egy P12-es, T5,ös, és a kis T1-es. Szegény eléggé le volt pusztulva, látszik, hogy nagyon rég felé se néztek, de kb. pont olyan, amilyeneket nézegettem a neten. Kiszabadítottuk. Első két rugó törött, kipuffcsonk likas. Ezeket adtak hozzá szerencsére másikat. Közben haveromnak megtetszett egy 125-ös ETZ, úgyhogy végül 2 motorral, és egy Jawa Mustang blokkal értünk haza. Mellesleg a Pancsiban benzin is volt, jó büdös, jó sűrű, jó régi, de hihetetlen módon egy gyertyapucolás után néhány rúgással életre kelt a 46 éves MAGYAR technika! Ma voltunk a gyöngyösi börzén. Összefutottunk az előző tulajjal, érdeklődtem a forgalmi iránt, még nincsen meg, de remélem, hogy egyszer felbukkan majd, ugyanis ha olyan állapotba kerül, akkor szeretném levizsgáztatni, és ezen letenni a jogsit. Itt is szeretném megköszönni Lalinak a rengeteg segítséget!!!!
A Póckin is volt egy kis munka. Nem tetszett a fék. Elkezdett jobbra húzni. Mint kiderült, a bal első kerékagyszimering elszállt, és teleküldte a fékdobot zsírral... Örültem neki, de sebaj. Volt függőcsapszegzsírzás is, de szerencsére más baj nincs a kicsi kocsival. Lassan olajcsere.
És akkor hát képek, na meg van két rövid viedó is a motor hangjáról:

Akkor hát csapó három... Történ ugyanis, hogy anno elkezdtem egy bejegyzést írni, csak akkor az égiek úgy döntöttek, hogy nekik nagyobb szükségük van az áramra egy villám előállításához, mint nekem egy bejegyzés írásához. Volt ám szitkozódás rendesen. És igen, azért csapó három, mert most meg én kúrtam el, mert frankón bezártam a blogot egy félrekattintással...

Szóval. Nyári tali! Természetesen részt vettünk rajta, de ami furcsa volt, hogy SAJÁT AUTÓVAL! De ne szaladjunk ennyire előre. Tali előtt pár nappal volt egy kis karbantartás. Benőt pofoztuk ki, hogy ne hasonlítson már a Chokito nevű ételkülönlegességre. Szóval volt ám csiszolás, alapozás, megint csiszolás, majd festés. Nem lett ugyan tökéletes, de szerintem lényegesen jobb lett, mint azelőtt volt, és talán jobban is védi az orrát, mint a hajdani alapozó, addig, amíg elkerül Ő is a Wellneskúrára. Aztán elindultunk a Talira. Útközben még megálltunk bontózni, ahol én semmilyen értelmes dolgot nem találtam, sajna Döminek se leltem szép fekete belső kárpitokat, csak rusnya, szakadt szürkéket, még abban az autóban is, amiben elvileg feketének kellett volna lennie. :( Aztán mentünk tovább, majd találkoztunk KeMáékkal. Itt volt fotózkodás egy N126 típusú lakókocsival. Leértünk a kempinghez mindenféle probléma nélkül. Jó volt látni újra a régi és új arcokat. Nekem pedig nagyon új volt, hogy megnézték az autómat... Még most sem vagyok hozzászokva, hát még akkor... Baromi jó érzés volt, és most is az. Péntek este volt szerelgettem Viktor autóját gyújtásilag, szelephézagilag meg karbiilag, amit azóta is jól teljesít. Szombaton indultunk a tájékozódási versenyen Lalival. Na, ez az, ami nekem nem megy, mert eddig 3-ból 3X nem sikerült időn belül beérni, úgyhogy jövőre maradok a kempingben a kis ügyességi játékokra. Aztán átvonultunk a Pop Strandra. Volt fotózás, ügyeskedési versenygésesség szavazás. A felvonulás baromi jó volt! Igaz, elhagytam a tavalyi rajtszámomat, amit később sem sikerült megtalálni. :( Aztán kipróbáltam a légkürtöt és a riasztót egy pofátlan paraszt miatt hosszú távon, aki nem volt képes kivárni a sor végét, és frankón bevágott elém. Biztos nagyon örült a 1,5 perces "koncertnek" Aztán este nagyon nagy meglepetés ért, úgyanis Kisautóm megnyerte a szépségversenyt. Tényleg nem számítottam rá, elvégre rengeteg szép új autó volt jelen. Az enyémet egy maximum 3. helyre lőttem be. EZÚTON KÖSZÖNÖM MINDENKINEK, AKI A KISAUTÓMRA SZAVAZOTT!!! Vasárnap voltak az ügyességi versenyek. Végülis indultam a gyorsulásin, pedig nem nagyon akartam. Aztán meglepett, hogy hogy' gyorsul a Kisautó! AZ életbe nem ment ilyen jól. Nagyon rossz volt hazajönni, mert nagyon jól éreztem magam a talin. A kisautó hiba nélkül teljesítette a távot, és azóta is csak ellenőrzésileg nyúltam a motorhoz. Na jó, volt egy szelepfedéltömítés cserém, ezért bekerült a Cincinféle szelepfedéltömítés, ami azóta is kiválóan állja a sarat! Ezúton köszi szépen! Szerencsére a fékem is tökéletesen működik, mert a héten majdnem belémjött egy baromarcú piás Lada Samarás pöcshoszár sávváltáskor... Mit ne mondjak, fékeztem egy bazinagyot, de szerencsére befért elém. Aztán utána majdnem elvitt egy villanyoszlopot is. Pár percre utána a Samara irányában ment egy szirénázó SÜN!, úgyhogy gondolom lekapcsolták azt a fasztarisznyát... Komolyan, az ilyenek miért vannak? Bárhol, bármikor okozhatna halálos balesetet az ilyen... Ja, meg majdnem megvolt egy baromarcú macska is, de a fékem ott is tart. Hiába vagyok óvatos, ha az utak tele vannak barmokkal... Amúgy azóta már 5000 km-nél tartok a Kisautóval, úgyhogy még 2000, és jön az olajcsere. Na, most hirtelen ennyi jutott az eszembe.

Itt en meg figyelnek a talis fotóim: http://picasaweb.google.hu/Tibee1987/2009072426#

U.i.: CsuTee, a talis vágatlan videjó az mikor, hol lesz elérhető?

Éshátakkorkéremszépen...
Lezárult egy újabb időszak az autóm életében, és ezzel együtt kezdődik egy új. Nem, nem sörösdoboz, vagy olajoshordó formájában. Tegnap hosszas felkészülés után sikeres műszaki vizsgát tett a kisautóm. Nem szívóztak vele semmit, igaz, az új fék miatt elég sokat kellett vasalgatni, meg a rázópadról is le akart ugrálni, de ezen kívül minden okés. A fék is jó lett egy újabb vasalás után. Még mindig tart az összekopási fázis, de már nem sok kell ahhoz, hogy rendesen reálljon a fake. Ami a vicc volt az egészben, az az, hogy miután levizsgázott az autó, a műszakiztató helyre bevonultak a nagyfejesek egy nagy ellenőrzésre. Meglátták a friss vizsgás Kispolskit, aztán visszahívták, hogy átnézzék még egyszer. A nagyfőnök el volt tőle ájulva. Nem hitte el, amit lát. (Mi lett volna, ha Hollo, KG, Gyula autóját látta volna... ) A poén az, hogy az egyik lengőkaron rajtamaradt az ára. Aztán azin is el volt húlve. Szóval büszke vagyok a "Kissrácra". Ja, és ami a poén. Tartottam tőle, hogy majd kérdezősködnek az autó '88-as mivolta felett, hogy hogy' a bánatba néz ez ki úgy, mint ha vagy 10 évvel öregebb lenne. Ugyanis a fickó Kispolski guru, aztán fejből vágja, hogy melyik évben mit módosítottak. Kereste az oldalindexet is, de arról is meggyőztük, hogy ha nagyon akarja, az autósboltban megtalálja. Szóval megvan. Ez is, és a zöldkártya is. És igen, a Kispolskinak lelke van. Megszokta, hogy közel 2 évet pihizett, aztán most nem akar menni sehova. Ugyanis ahogy leműszakizott, itthon levettem a fékdobokat, mert gyanús volt nekem a morgás a kerékcsapágyaktól. Amikor összeraktam, akkor még jó volt, most meg... A két hátsóval nem volt gond, onnan csak a sok fékport öntöttem ki, de a bal első... na igen. Az új belső csapágy kosarából letört egy darab. Mondom anyád. Pedig az se volt túlhúzva, nem volt laza se, sőt, még zsír is volt benne bőven. Sebaj, tettem bele ideiglenesen egy régebbit. Bár, nekem gyanús az is, hogy már használtak voltak a csapágyak, mert nem boltból vannak, hanem egy magánszemélytől, ahonnan egy rakás új cuccot hoztunk. Ezekre is rámondta, hogy új. Mindegy. Megvan a műszaki, az autó megy, én meg csak örülök a fejemnek.
És akkor köszönömrovat (név szerint senkit nem emelnék ki, mert akkor talán holnap utánra végeznék is a leírással ): Köszönöm szüleimnek, barátaimnak, a klubnak, és mindenkinek, aki egy picit is segített az autómmal kapcsolatban, hogy megtette. Nélkülük tutira nem tartanék sehol. KÖSZÖNÖM!!!

Ápdét: Tegnap este Grosso invitálására lenéztem hozzájuk "A" qtra, egyrészt, mert akartam kotsikázni, na meg kíváncsi voltam, hogy milyen sötétben a sárga izzókkal. Valami über. A záróvonal, a táblák, minden sárga. Baromi jó.

Na, akkor újra jelentkezem. Elkészült a futómű. Járóképes az autó, megy, mint a barom, de ami a legjobb, hogy ugyanígy meg is áll. Szóval akkor kezdem az elején. Vasárnap összeraktam a hátsó féket is, majd elkezdtünk légteleníteni. A hátsó kör hagyta is magát, no de az első... Azzal volt ám szívás rendesen. Történt ugyanis, hogy visszaengedett fékpedálnál sem volt közvetlen összeköttetésben a fékfolyadéktartály, és a fékmunkahengerek. Valami nem okés belül, de még nem szedtem szét, hogy megnézzem mi a hiba. Szóval kellett venni ismét egy főfékhengert, ami ezúton köszönök Lalinak, hogy megelőlegezte. Azzal már minden simán ment. Lett is brutál fék az autón. Komolyan, mintha fékrásegítős lenne. Alig teszem rá a lábam, egyből érezhető a lassulás, ha meg rányomok, de nem is izomból, csak úgy erősebben, akkor meg kifejelném a szélvédőt. (Már, ha lenne benne ) Szóval a fék az valami überfrankó lett. Egy kicsit tartottam attól, hogy túl gyenge lesz, mert sokak mondták, hogy nem erőssége a jó fékhatás. Majd kiderül, hogy hosszútávon mit mutat, de engem már most meggyőzött. A motor szokásához híven szépen ketyeg, jól indul, jól megy, viszont ami új, az a váltó. Ezt a váltót a kocsi összezúzása utáni napon bontottuk. Belenéztem, szép volt, úgyhogy egy tömítéscserén, olajcserén, és diffihézag állításon kívül mást nem is csináltam vele. Na jó, természetesen lepucoltam szépen. Aztán a próbakörön ki is derült, hogy nem csak szép, de jó is. Szépen, határozottan veszi a sebességeket (ja, itt az is közrejátszik, hogy a kulissza is abból a bontott autóból származik, rendberaktam, nem kotyog, és nem is csörög. ) nem zúg, szép halk az egyes. Mást nem is várok tőle. Kormánymű. Felemelő érzés, hogy arra megy az autó, amerre ÉN szeretném, és nem kell vele küzdenem. Nem kotyog ott se semmi. És ez még csak jobb lesz, ha be lesz állítva a futómű rendesen. Szóval műszakilag az autó számomra tökéletes lett. Ja, ma megvolt az olajcsere. Fincsi ásványi Valvoline 15W 40-es olajkát kapott. Örült is neki, mert ezt szereti. Ami kijött, az is elég szép volt, csak mivel sokat állt, lecseréltem, tuti ami fix alapon, mert hát ugye az olaj is öregszik. Akkor voltunk bontózni a hétvégén Lalival és Grossoval. A cuccok, amiket hoztam, az két Zsiguli tetőkárpit szigeteléssel, tartóvasakkal, mindennel együtt, Samara szerszámos táska, Pócki apróságok... Sajnos csak egy '87-es Pók volt. :( Tényleg fogynak. Nagyon. Szóval alakul a Kisautó, Velencén mindenképp ott lesz. Köszönet a sok segítségért Lalinak.

No, akkor blogra fel. Elég rég' írtam, úgyhogy nekem is szükségem volt egy kis emlékeztetőre, hogy mégis mit csináltam az autóval az elmúlt pár héten. Ma véglegesedett az emektoros rendszer. Minden be van kötve a helyére, le van biztosítva, aminek kell, az le van relézve, működnek a hangkeltő berendezések (HiFi, légkürt, nínó, duda ). Érdekességképp pedig. Anno '75 nyarán beszart az emektoros indexrelém. Dühömba a sötétbe visszahagyítottam bele a hőrelés cuccost. Mondom nekem nem kell emektoros küytü. Aztán most megtaláltam, és megnéztem, hátha működik. És bazzeg, működik. Vóóót ám öröm, bennehagytam. A múltkori jobbraindex helyett fényszoró villogás, és fényszóró helyett jobbraindex világításra is meg lett a megoldás. A kormánykapcsolónál a két kék vezetéket felcseréltem. Ami még hátra van, az annyi, hogy kellenek a csúszósarukra műanyag szigetelő cuccosok, és helyenként még a kábelelvezetést finomítani kell. De a lényeg, hogy baromira örülök, hogy működik a cucc, mert elég sok melóm volt vele anno, amikor átalakítottam. Ja, és a legjobb, hogy elég hosszú tesztüzemen van már túl, és még nem gyulladt ki semmi, és a biztiket se nagyon lövöldözte. Amikor lőtte, akkor meg az én hülyeségem miatt. A másik, aminek örülök, hogy alakulnak a lábai is a kisautónak. Az első futómű és az első fék az teljesen késznek mondható. Párszor hallottam a hangokat, akik mondták, hogy ne kúposítsak, mert a bal első fékkel volt egy kics szívás, de hál' Istennek, megoldódott a dolog. Összeraktam harmadszorra is egy kormányművet olajfolyási és nemtetszési okokból, ugyanis a pásztói Polskis kollégától kaptunk egy majdnem teljesen szétszedett kormányművet, amiben a csigatengely és a pitman tengely is szinte új volt, ráadásul nem golyós csapágyazása volt a csigatengelynek, hanem kúpgörgős. Na, az lett kipofozva, szimmerinezve, majd összerakva, és lám, mint az új. Nem folyik, nem kotyog. Igaz, még csak a bal első kerék kormányozható, de akkor is frankó a dolog. Ja, és a hátsó futómű is alakul. Kapott új lengőkarokat, bekötődtek ide is a fékcsövek, a rugók elpirultak... Jaaaaa, meg régi vágyam teljesült. Videoton AB1011-es hangszórók szolgáltatják a muzííííkot a kalaptartón, és valami rettenet jót szólnak. Szóval alakul a Kisautó. Elvégre nemsokára Velence, ahol mindenképp meg kell jelennie. És ezúton is köszönöm a sok segítséget és alkatrész hegyeket Lajoskának a Kisautó nevében is. Fotóóóóóóóóóóóóók.

Itt a tavasz, dagad a f*sz.
Szóval hát akkor kérem szépen. Haladgat a kisautó, csak épp szép csendben, lassan. Mostanáig. Kicsit ugyan elment a kedvem tőle a rádőlt deszka miatt, de mivel az embernek vannak barátai, ezért gyorsan vissza is tért a kedvem. Történt ugyanis, hogy Lajoska, Anyum és Grosso a tudtom nélkül elintézték, hogy azok a randa horpadások eltűnjenek a kisautó elejéről. Ezúton is köszönöm Nekik. Nem kicsit lepődtem meg. Aztán dolgoztam rajta már, hogy itt a jó idő. Meglett a plusz tömítőzés még egyszer, rákentem csakazértis a maradék alvázvédőt, aztán jött az üregvédelem. Mivel egyszer már ki lett védve a Mesternél, ezért én nagyon fontos és a legkevésbé fontosabb helyekre koncentráltam. Belement vagy 5 liter megint, bár már nem emlékszem rá. És mivel ez is meglett, ezért elkezdődött az összerakódás. Bekerültek a fékcsövek, főfékhenger, kormánymű, első, hátsó kábelköteg, műszerfalkárpit, kilométeróra, kormányoszlop, kormány... És még sok minden, igaz, vannak dolgok, amik csak próbából. Nem is beszélek többet, gyüjjenek a képek.

Nohátakkorkéremszépen.
Van nekem egy Polski Fiat 126p 650E típusú személygépkocsim. Eme gépjárműről már nagyon rég született poszt, mert vártuk a jó időt, hogy végre bepácolhassam a hasát. Na, ma ez végre bekövetkezett. Reggel kezdtem, aztán kb. mostanra fejeztem be. 2 kiló ment rá, pedig én nagyon akartam, hogy a 3. is rámenjen, de nem sikerült. Így is elég vastag már rajta a réteg, mert ezelőtt a karosszériás mester már lefújta az alját, de mivel olvastam KG blogját, és Ő is lekente még egyszer, ezért nekiestem én is. Nekem nagyon tetszik a végeredmény. Szép matt szürke színe van már a kocsi aljának. Ja, próbaképp a minap vettem egy flakon spray-s üregvédőt. Ezzel kifújkáltam a keresztmerevítőt, és a hátsó futómű kereszttartót. Igen, kb. ennyire volt elég, de ilyet veszek még, mert szimpi a cucc. Ja, és szép kis tócsák vannak már az autó alatt. Tetszik ez az alváz és üregvédős meló. És akkor íme a képek.
Ja, és megint elvitték a 850-est, most már remélem egy darabig használni is lehet.
Sajnos UPDATE! :(
Hogyaza retkes mocskos telibevert k*rva eget... Idióta nem normális kutyánk be akart jutni a garázsba egy nyávogó négylábú után. Ezért sikeresen belökte a garázsajtó egyik deszkáját, ami természetesen a Polski csomagtérfedelén landol, hogy rohadjon meg. Így hát keletkezett rajta két kisebb horpadás, ami természetesen a merevítés úloldalán van, hogy még véletlenül se lehessen a helyére igazítani. Úgyhogy amint lesz pénzem egyeztetek a mesterrel, és visszük ki Kazárra a csomitérfedelet. Picsába.

Még hogy az öreg autóknak nincs lelkük...

Történt ugyanis, hogy ma összeraktam a 850-es dinamóját a múltkori ékszíjtárcsa elszabadulás óta. Majd' egy hete nem volt beröffentve a kis gép, de így is pöccre indult. Ennek nagyon örültem. A jobb hátsó kerék alatti fékfolyadék tócsának már kevésbé. Úgyhogy fékdob le, munkahenger ki, új be, majd az egész rendszer lelégtelenít. Igen, az egész mert egykörös fékrendszere van még a jószágnak. Baromi jó lett a fék. Kiálltam vele az udvarból, hogy ha hazaér a tulaj, akkor már mehessen is vele. A kocsit lezártam. Megérkezett a fickó. Beül, ráadja a gyújtást, épphogy csak parázslik. Mondom nem fasza, mert én ezt nem így hagytam itt. Sebaj, betoltuk. Beindul, bár kicsit nehezen. Itt kezdett gyanús lenni a dolog. Beülök mellé. Indulnánk, az autó csak dadog, majd leáll. A fickó azt hitte, hogy leszívtam a benzint, de bebizonyítottam, hogy nem, ráadásul mibe tölteném? Szóval betoltuk még egyszer. Beindult, pöfög alapjáraton, majd szevasz. Hazatzoltuk. Másik akksi bele, fickó indítana, semmi. Fickó elmegy telefonálni. Tibee beül, indít és egyből életre is kel a kocsi. Kicsit meglepődtem. Motort hagytam járni, gyönyörködtem a hangjában, fickó visszajön, mondom akkor gyerünk most egy próbakört. Fickó beül, nem csinál semmit, semmihez sem ért hozzá az ülésen kívül. A motor elkezd köhögni, dadogni, majd leáll. Ekkor kezdett felmenni az agyamban a pumpa... Fickó kiszáll, fázik, hazamegy. Engem nyugtalanít a dolog, beülök, rányúlok a kulcsra, elfordítom, majd kiverik a szemem a visszajelzők. Mondom ez nem igaz. Fordítom tovább a kulcsot, erre beindul. Hagytam járni. A gyönyörűséges hangon kívül nem történt semmi. Mondom akkor most lefullasztalak, és adtam neki egy két gázfröccsöt. Szépen felpörög, majd visszamegy alapjáratra, és pöfög tovább... És most nem tudom, hogy utáljam ezt az autót, mert mindig a tulaj előtt b*szik ki velem, vagy szeressem, mert amikor akarom, akkor beindul és jól működik. Asszem inkább szeretem. Szóval beszéljünk szépen öreg autónkhoz, legyünk jó hozzá, és akkor meghálálja, mert LELKE VAN!

Na, az elmúlt pár napban nem nagyon foglalkoztam az autómmal, mert mint tudjátok, egy Fiat 850-essel játszottam. Háááát, nem semmi kókányolásokat találtam benne. :( 4 hengerben 4 teljesen különböző gyertya, fekete légszűrő, nem létező motor-testkábel, agyonkopott bronzkefék az önindítóban, szétégett mex, de a kedvencem, a rotor. Ugyanis Ladáé volt benne, ami történetesen teljesen kompatibilis a 850-esével. Csakhogy az okos hülyegyerek ezt nem tudta. Szóval van a rotornak az alján egy távtartó rész kiöntve, ami arra szolgál, hogy ne engedje csúszkálni a ricnin a röpsúlyos előgyújtás állító részt. Na, de emberünk ezt úgy szerelte fel, hogy épp ki volt akadva az állítórész, ezért a távtartó miatt nem ment fel a rotor. Erre mit csinált, ledarálta a távtartót. Ezzel sikerült elérnie azt, hogy hol legyen szikra, hol ne, na meg gyújtás állításnál időnként megakadt az elosztó forgatás közben. Nem értettem, hogy miért, mert akkor meg pont jól állt a rotor. Csak az tűnt fel, hogy amikor leszedtem a rotort, akkor láttam, hogy szét van püfölve az alja. Na, mondom itt van a gebasz. Áttettem a Ladáét, és lám, nem lóg a tengelyen. Itt már csak ki kellett volna próbálni, de az akksi aszonta: "Szeva'" Ezért indult csak ma. De beindult, és ez a lényeg. Még egy féket kell rá varázsolni, töltést kell csinálni rá, kell bele másik olajgomba, és befoltozom a kiput is. Elvileg a héten elkészül. Közben meglátogatott még Sztancsik Viktor és Gabi703 is, és elszórakoztattak 850-ezés közben. Nekik is tetszik az autó, aminek nagyon örültem. Ja, és Viktor autóján egy kicsit javítottam a féken, amit írt is, de sajnos nem lett tartós. Gyanítom, hogy pofákat kéne cserélnie, csak ebben az a szer, hogy ferodolból még van rajta bőven, csak épp az önbeállük aszonták Neki, hogy: "Csütörtök". :(
No, de azért haladtam az én autómmal is ám. Kaptam Gabi703-tól egy pár BIS ülést. Mivel elég furán mutatna az autóban hátul zöld, elől szövet ülések, oldalt meg fekete kárpitok, ezért fogtam a BIS-eket, és építettem belőlük egy hibridet. Az ülés váza a BIS-é, a huzat a zöldeké, a háttámla szivacsa is a zöldeké, mert szerintem szebb, és retrósabb, hogy vékony, viszont az ülőlap szivacsa a BIS-é, mert nem látszik a módosítás kívülről, viszont beleülve kényelmesebb. Egyelőre csak a balos van készen, de holnap , vagy azután jön a jobbos is. Ja, és ezúton is köszönöm az üléseket Gabinak
Majd lövök pár jó minőségű képet a Malacorrúról.

Hát, ma egy érdekes dolgot csináltam. Történt ugyanis, hogy egy pár hónapja hoztak a szomszéd hülye gyerekhez egy 850-es Fiatot megcsinálás céljából. Na, a megcsinálás az odáig jutott, hogy ami addig jó volt, az is tönkrement. Ott állt hónapokig, majd elkerült egy másik fickóhoz egy pár napra, aztán most nálam van. A történet az az, hogy a motorja fel vagyon újítva (nem általam) be lett szerelve (szintén nem én csináltam) nekem annyi dolgom lenne, hogy beindítsam. Csak mivel nem én szereltem be, nem nagyon tudom, hogy mégis mit kötöttek be, mit nem, meg úgy egyáltalán hogy épül fel az üzemanyagellátó rendszere, elektromos rendszer a motornál stb. Szóval az első gond az az volt, hogy az önindító nem forgatja a motort, pedig az akksi fel vagyon töltve jól. Kiszerelte a tulaj, elhozta nekem (ekkor még nem volt nálam a kocsi). Szétkaptam, aztán a két bronzkefébel az egyik éppenhogy, a másik kicsit jobban hizzáért. Mondom, faja, mert ilyet nem lesz egyszerű szerezni. Aztán összehasonlítottam a Polskiéval. Egy az egyben ugyan az. Konkrétan az egész önindító megegyezik, csak más az első pajzsa, ezért a behúzótekercs is. Szóval ezt könnyű volt szerezni. Összeraktam, próba kiszerelve, pörög mint állat, érezhetően erős. Beszerelve meg gyenge. Itt akkor elkezdtem nézelődni, hogy a motorra be van-e kötve bármiféle testkábel. Hát okos hülye gyerek nem kötötte be. De még a kasztnin se találtam meg lógva, úgyhogy ideiglenesen egy Pók motortestkábellel kipróbáltam, hogy megy-e. Ment. Ekkor öröm volt. Jött a motor betüsszentése. Na, ez már keményebb dió volt, mert elkezdett zuhogni az eső. De kitartóak (vagy inkább nem normálisak? ) vagyunk. Igen, vagyunk, mert közben megérkezett Grosso kolléga is. Jött "nyócötvenest" nézni. Közben meg megjegyezte, hogy milyen jó kis "négyhűtős vízhengeres" kis moci ez. Szóval indítás. Sajnos a sok akksi közül egyik se volt rendesen feltöltve, így nem nagyon bírták a kiképzést. :( Időnként pöffentgetett már. (Sajnos nem tudom, hogy egyáltalán jól tette-e be az előző okostojás az elosztót, így holnap meglesem ezt is) Közben besötétedett, minden tiszta sár volt, ráadásul mennem kellett próbára, így a szerelés folytatásos teleregényként holnap folytatódik... Köszi Grossonak a segítséget. Az Ő akksija bírta a legjobban a kiképzést. Ja, és kérdés is van. Ha valaki tudja, hogy merre kéne keresni a motor testkábel gyári helyét, azt igazán megmondhatná nekem. Ja, és azt is, hogy hol van a visszafolyó ág csőcsonkja, mert az se lett meg, ellenben a karbi alatt van egy kis csonk, amit én vákuumkivezetésnek nézek, de sehol sincs vákuumdob, ahova csatlakozhatna. Vagy az lenne a visszafolyó ág?

Na, akkor közkívánatra egy béjegyzés. Szóval a 126-os napra kivettem egy szabit a suliból. Reggel korán keltem, és áthelyeztem a Zsigát, hogy beférjen a garázsba a Polski. Szerencsére találtam jó helyet a Ladának addig, amíg be nem fér majd a Pók mellé a garázsba. Kisöpörtem, egy kicsit pakolásztam, majd 8 körül irány befelé a városba. Vettem autótakaró fóliát, meg jó vastag fóliát, amit az előbbire teszek rá. Igyekszem megóvni mindentől a kicsi kocsit. Ezek után surány fuvarost nézni. Szerencsére ráért a fickó és egy Széchenyiért, két Bethlenért meg borravalóként egy Mátyásért el is hozta a kisautót. Kicsit nehezen ment fel a trélerre az autó, na nem azért, mert a tréler volt kicsi, sokkal inkább a kocsi. Kis játékkal felment rá. Majd szórakoztunk a spaniferekkel, végül sikerült. A hazafelé tartó út nagyon izgalmas volt. Folyamatosan forgattam a fejemet, hogy nézzem az embereket, és igen, rengeteg mosolygó, fejet forgató embert láttam, amivel az egyik célomat már el is értem. Sőt. Az egyik autósbolt előtt kinn állt a két eladó, az egyik az útra nézett, a másik háttal volt neki. Na, amelyik látta az autót, két kézzel motogatott rá és megfordította a másikat, hogy nézze. Ez nagyon tetszett, de a csúcs az nem ez volt. Másnap a harmadik eladónak is elmondta, hogy milyen " fullos Kispolskit" látott. Ezt a fickó továbbondta anyának, aki meg nekem nekem meg dagadt a májam. Tetszik, hogy még egy nappal rá is emlékezett rá. Kisautó hazakerült, pár dolgot bele is próbáltunk. Hát igen. Narancssárga indexekkel szerintem elég bután mutatna, mert ütné a sárgát és a barnát. Örülök, hogy megszereztem őket. Előre felment egy lökös is, az embléma, meg a két lámpa. Másnap az első futóművet bontottam le róla, szerencsére hagyta magát. Rá következő napon a hátsó lengőkarok mondtak búcsút a kocsinak, ma pedig szétkaptam a laprugóköteget. Szép lassan haladgatok vele. Kapásból az első futóművet 3,5 órán át bontottam lefelé, nehogy felsértsem valahol az autót. És akkor jöjjenek most jó szar képek, mert most csináltam őket setítbe.

Háát, a mai napom az érdekesen alakult. Úgy volt, hogy suli után kimegyek a Kisautóhoz, mert a Mesternek vinni kellett a B-oszlopra a zárak ellendarabjait. (Már régebben kint voltak, csak véletlenül hazahoztam azokkal a cuccokkal együtt, amik már nem kellettek a beállításokhoz. ) Szóval kimentem, és lám, maszkolják hevesen a kisautót. Mondom eh! Végül kiderült, hogy ma már rákerül a barna sáv is. Ekkor nem is tudom miért, de valami fura mosoly került a fejemre, ami konkrétan körbeért rajta. Megörültem (vagy megőrültem ) a dolognak, úgyhogy ledumáltuk, hogy még délután kimegyünk és meglessük, hogy minő lett az eredmény. Hááát, engem nem egyszerű szinten meggyőzött. Nem teljesen olyan, amit photoshoppoltam, hanem szerintem jobb. Igaz, a képek rohadtul nem adják vissza az igazi színt. A barna az többnyire sötétebb, a sárga az meg világosabb. Lehet meg kéne tanulnom normálisan fényképezni. Kééééépek!

Jííííííííííííííhááááááááááááá! Sárga lett az irigységtől. GYÖNYÖRŰŰŰŰŰŰŰŰŰ!

Na, mára megint összegyűlt egy pár informésön a blogoláshoz. Egyrészt csomagot hozott a posta (pedig nem is vagyok Jóska ), másrészt kitaláltam, hogy milyenek lesznek a fékdobok. Nem mintha számítana, mert a felni úgyis eltakarja, de na. Ezek közül egy lett kész. Nekem baromira tetszik. Aztán, mint említettem megérkeztek a feszítők a szélvédőgumihoz, megjött a középbox, ami így élőbe sokkal jobban tetszik. Aztán itt is megköszönöm Grossonak a kúpos cuccosokat, amiket adott, ezáltal egy ideig be vagyok biztosítva hátsó fékdobokkal, rövid féltengelyekkel, tengelycsonkokkal, szintén nagyon szépen köszönöm Rasztának és Puffinak is a szintén kúpos futóművet. Asszem ezekkel már elleszek egy darabig. Elvégre gondolni kell a jövőre is. És hát akkor a képek.
 Update: Na, elkészült mind a 4 fékdob és a két rövid féltengely.

Na, akkor most egy ÚJ bejegyzést írok, pedig még csak 2 nap telt el a múltkori óta. Igaz, szerintem ez egy kicsit fontos. Legalábbis nekem. Szóval egyszínű az autó, konkrétan szürke, igaz, ez még csak a szórógitt. Ha nem  lenne ötletem a színre, akkor tuti ilyen színű lenne. Szóval, itt vannak a képek.

Nahátakkor. Tegnap jártam Pesten, ezért átvehettem a megintcsak Lajoskának köszönhető első szériás ajtókárpitokat. Ezúton is köszönöm. Hihetetlenül örülök nekik, mert az allegro.pl-en időnként felbukkanó darabokat is csak nézegettem, hogy na ez az, ami nekem sosenem lesz. Aztán mégsenemse. Szóval ezeket átvettem Sanyitól, előtte közben és utána pedig Öregurat csodáltam. Eszméletlenül tetszik, Ő az etalon.
A mai napon elkezdtem kipofozni az ajtókárpitokat. Szépen lecsutakoltam őket, majd kiszárítás után kaptak ápolót. Gondolkodtam azon, hogy a díszlécekkel mit kéne kezdeni, hogy a krómozás mindenhol ép legyeb, megfordult a fejemben több megoldás, de a végére úgy döntöttem (sok sok nézegetés után ), hogy így hagyom. Igaz, hogy itt ott látszik a fehér műanyag réteg, de belefér. Tetszik, hogy patinás és így megmarad. Ha kibírta az elmúlt több, mint 30 évet, akkor megérdemli, hogy így maradjon tovább is. Ápolás után feldobtam rájuk az ajtózsebet is, természetesen azt is takarítás és leápolás után. Ha már ezekkel végeztem, úgy voltam vele, hogy kipofozom a hátsó oldalműanyagokat is. Azok is nagyon, de nagyon tetszenek.
No, és a dolog, amin rengeteget rágódtam, az a zene a kocsiban.
Történetesen a hangszórók elhelyezését nem tudtam. Eddig úgy voltam vele, hogy majd mennek az ajtókba, meg az oldalműanyagokba, csak az újabb fajtáét kéne szerezni. No, de mivel mindenből a régesrégi van, amit ha szétvagdalok, akkor tarkóéövést kapok (nem csak másoktól, magamtól is ) ezért "újratervezés". Szóval a terv. Hátra megy a jól bevált Videoton AB-1010-es autóhangszóró, az úgyis bele fog illeni az összképbe, előre pedig a kerékdobok fölé hasonló dobozok, csak kissebbek és nem ez a típusuk, hanem Audioton. Ezeket már kipróbáltam, méretükhöz képest nagyon jól és tisztán szólnak. Úgyhogy ez is kész. Most meg gyüjjenek a képek.