Na, Ő itt egy '88-as, igen '88-as Kisautó. Hát, a külseje alapján ez elég hihetetlen, de tényleg ekkori kiadású. Elég visszaolvasni a korábbi bejegyzésekhez, ott látszik is, hogy milyen volt régen. Az autó 2006 április 26-án került hozzám. Első legális autóm. Nagyon megszerettem, aztán egy sajnálatos eseménynek köszönhetően 2007 augusztus 14-én letettem "C" vágányra. Azóta tart a felújítás folyamatos alkatrészbeszerzéssel, szétszedéssel, összerakással, flex-szeléssel, hegesztéssel, csiszolással, fényezéssel. 2008 január 12-én került el a Mesterhez az autó teljesen szétszedve, majd 2009 január 26-án került újra haza. Elég sok változáson ment keresztül ezalatt a bő egy év alatt. Stílusra 180 fokot fordult vissza a Retró világába. Szerencsére sikerült azt kivitelezni, amit elképzeltem, de ez sosem sikerült volna a család, a barátok és a Club126 nélkül. Ők tartották bennem a lelket, pedig párszor így is ott voltam, hogy szarok bele, lesz ami lesz. Aztán amikor láttam, hogy alakulgat a kisautó, újra megjött a kedvem hozzá, amikor meg aztán hazakerült, az egy álom beteljesedése volt. Öröm volt nézni az emberek arcát, ahogy mosolyognak rajta, mutogatnak rá. Az autó ideiglenesen elkészült (kész ugye sosem lesz ) és olyan, mint az új. Az emberek is megnézik még mindig, és megtörtént az, amire régen még gondolni sem mertem, megnyerte a 2009-es V. Nemzetközi Fiat 126 találkozó autószépségversenyét.
A Kispolskim sikeresen bebizonyította, hogy Kispolskiból van. A sztori. A fékek és kerékcsapágyak cseréjét az első tengelyen kezdtem. Minden tök simán ment, hagyta magát a kisautó. Aztán jött a hátulja. Azzal kezdte, hogy miután bemutattam egymásnak a fém fékcsövet és a rajta lévő hollandert egymásnak annó 2009-ben, szerelmük olyannyira beteljesedett azóta, hogy nem akartak egy kicsit sem elszakadni egymástól. Így hát venni kellett azt is. Nem az árával van baj, hanem azzal, hogy hétvégén nem tudtam szerezni, hétköznap pedig munka után már nincs kedvem lemenni szerelni, annyira hulla vagyok. Ezeket a mai napon ki is cseréltem és a fék hirdaulikus köre lezártnak mondható. Kicsréltem a kézifékkart is, mert valami furcsa volt rajta. Elhajlott. Érdekes, most már van rögzítő fék is az autón. Az élet apró örömei, ugye? Na de a kedvencem az a féltengely volt. Miután megvolt a csapágycsere, bekötöttem a menesztőt, forgatom a kereket, erre valami kattog. Kiderült, hogy a jobbos féltengelyem el van görbülve. Ujjé, pont akkor, amikor már menetkész lenne az autó, szedhetem szét. Mindegy is. Vettem bele egy újat, mert nem akarom ellocsolni a drága hajtóműolajat, meg na. Legyen új, pont. Végülis a váltót nem vettem le a kocsiról, csak a kuplungharangot, és helyben cseréltem ki a féltengelyt. Már csak a motor visszarakása várat magára és végre újra kocsikázhatok a pöttöm kocsival. Mondjuk előtte még le kell műszakiztatni. (Vicces lesz gyári kipufogóval menni vele. Még a végén megtetszik, hogy nem ordibál. Képek lesznek már tényleg.
A tél folyamán szép fokozatosan gyűjtögettem az alkatrészeket a Kisautóhoz, hogy tavasszal beépüljenek, és végre végignyomjuk a hobbyautós szezont. Jó meg szép a Fordozás, de na, Kispolskizni egy életérzés. Szóval a felkészítés egy kompressziómérő készlet vásárlásával kezdődött, ugyanis kíváncsi voltam, hogy mit jelentett kompresszió tekintetében a süllyesztett tetejű dugattyú. Háááát, meg kell hagyni, üzemmeleg motornál, teljesen nyitott fojtószelepnél az 5 bar kicsit vicces volt. Viszont már így is elég jól ment a paripa. Igaz, ehhez hozzátartozik az is, hogy annó használt gyűrűkkel lett összerakva a tesztelés erejéig, hogy fölöslegesen ne kelljen beruházni Peugeot gyűrűkre. Mivel viszont a dolog működik, így vettem két hengerre való Goetze gyűrűszettet a kicsi kocsihoz, továbbá lekaptunk még 1mm-t a hengerfejből, mert a kompresszióarány így lesz a Sanko által ajánlott 1:9,5 közelében. (Ha konkrétan 1:9,46) Ha már szét volt kapva újra becsiszoltam a szelepeket is. Kapott két új NGK gyújtókábelt és két irridiumos NGK gyertyát is. Lesz olajcsere is, 10W-60-as Liqui-Moly olajat kap, plusz egy MANN-Filter olajszűrőt, amiben az a vicces, hogy a Fordéval megegyezik. Korábban kapott egy Skoda 110R olajhűtőt is a kocsi, biztos ami biztos alapon. Ha nagyon nem akar bemelegedni az olaj, akkor maximum kikötöm a rendszerből. A múltkor nézelődtem a vaterán, hogy mégis mi van Polskihoz. Találtam egy új himbatengelyt, amit jól meg is vettem. Azóta az már összeépült a himbákkal és tartókkal, így már csak a beszerelést várja. Na, a motorról ennyit.
Amire még nagyon kíváncsi vagyok, az a fék lesz. Ugyanis a tavalyi nyári talira a fék hibájából nem sikerült lejutni, mert a sok állásban valószínűleg beállt valamelyik munkahenger, de épp csak annyira, hogy a kocsit nem fogta vissza. Annyira viszont igen, hogy felforralja a félfolyadékot és elmenjen a fékhatás. Úgyhogy beruháztam egy kisebb vagyont a fékbe, és egy új márkát próbálok ki. Konkrétan a Brembot. Négy új Brembo dob, két ganritúra fékpofa és 2-2 munkahenger. De ha már ott járok, akkor megy mindenhova új csapágy is, hogy csak a motor morgását hallgassam, ne a kerekekét.
Szóval így állunk most, a héten szeretnék végezni vele, hogy fizu után amint lehet, mehessen műszakira a kocsi. Ha pedig megvan, megy még szépítkezni egy picit, hogy a hátfalam ne csak erős, de szép is legyen.
Ja, meg egy autósboltban találtam egy új kézifékkart, amit gyorsan meg is vettem, az enyém ugyanis aszonta, hogy csütörtök.
Sok sok kihagyás után újra üzemképes lett a Polski a "bele való" 800-as motorral. Sok-sok átalakításon, finomításon esett át a 1.0-ás verzió, és most már kezd használható is lenni. Nem kell pl. megijedni emelkedőt látván, ugyanis eddig minden nagyobb emelkedő, tartós hegymenet azzal járt, hogy hallgatni lehetett a brutál csörgést a motorból. :( A fő ok, ami miatt szét lett borítva tavaly szeptemberben az a brutál olajfogyasztás volt. Az első verzió kinyírta a dugattyúkat és a gyűrűket is. Kaptak a hengerek is sajna, de nem voltak vészesek. Sokáig Bogár dugattyút kerestem hozzá, de ebben a méretben nem sikerült találni, így katalógusokból kerestem más tipusét, ami méretben megfelel. Így akadtam a Peugeot 405 2.0l-es motorjának dugattyúira. Csapszeg 22-es, magasság egyezik, tömege sokkal kisebb, egyetlen bibi csak az, hogy homorú a teteje, így csökkenti a kompressziót. Még nagy előnye, hogy csak egy seggergyűrű hornyot kellett bele marni a csapszeg seegereinek, és mehetett is be a halyére. Mintha alapból egy ilyen motorba tervezték volna.
Jelenleg 1:8,8 körül van a sűrítési arány. Tervezem, hogy ezt még kicsit feljebb emelem, de egyelőre a tesztüzemre így marad. Ami pozitív, hogy már nem dízel. Teljesen használható a technika. Amióta így használom, egyszer sem csörgött be, pörgősebb is, mint volt. Ami furcsa, hogy eddig a 90-100-as tempót érezhetően nem szerette, most viszont teljesen más. Hallhatóan jól érzi magát azon a fordulaton. Szóval egyelőre meg vagyok elégedve vele.
Extrák, amiket kapott a korábbiakon túl: Panda hengerfej Solex C30DID karbival, de Polskihoz való szívócsonkkal, egy 290-es sport veztengely, külső, cserélhető filteres olajszűrő, egyedi, zárt szelvényből készített térhálós hátfal, de az eredeti külső lemezzel, hogy ne rontsa az autó külsejét, illetve egy Lovi féle, Skoda Favorit váltótartó gumibakon alapuló motorfelfüggesztést.
Aváltó is cserélve lett, vettem Imitől egy Panda 30 váltót lesz ami lesz alapon. Kiderült, hogy belül eléggé más. A diffi rövidebb, ez egyes hoszabb, nagyobbak a fogai. Sajna annyi eszem nem volt, hogy a többi fokozatot is összehasonlítsam a Polskiéval, de nagyon valószínű, hogy hosszabb, mert a rövidebb diffi ellenére a kocsi nem lett lassabb. Ha bárkinek lenne valamiféle infója a Panda áttételeivel kapcsolatban, akkor az légyszi szóljon. Az átépítéskor kapott két új féltengelyt is, meg a Panda szimmeringes váltüfedelét. Azóta onnan sem folyik az olaj.
Nem volt kis meló kisakkozni, hogy mit és hogyan kéne okozni rajta, de úgy néz ki, egyelőre sikerült.
Itt is szeretném megköszönni a segítséget Lalinak, Sankonak, Lovinak és még sokmindenkinek, akik most nem jutnak eszembe. Nélkülük ez az egész egy alkatrész kupac lenne csak.
Nohátakkor. Remélem nem bannolnak az oldalról, mert túl sűrűn írok. Szóval nem is tudom hol fejeztem abba, úgyhogy onnan írom, ahonnan most emlékszem rá. Tavaly októberben volt a Klubos naptár fotózása, amire éppenhogy sikerült üzemképes állapotba hozni a motorját a kocsinak. Szóval szépen felkattogtunk Pestre, fotózódtunk, majd hazajöttünk, de a visszaút viccesre sikerült. Eldugult a benzinszűrőm, szóval jónéhányszér félre kellett állni feltermelni a benzint a karbiba. Persze nem jutott eszembe ránézni a szűrőre út közben, nem, csakis szigorúan itthon. Aztán egyre szarabb hangja lett újfent a gépnek, úgyhogy letettem pihenni. A következő emlék, hogy valamikor tél végén, tavasz nagyon elején hívott KG, hogy mi lenne, ha ott lenne a kocsi az OT Expón. Ezzel gyakorlatilag egy nagy nagy álmomat valóra váltva. Aztán nagy nehezen az utolsó pillanatban megint üzemképes lett a kocsi,és a kattogás oka is kiderült. El volt törve az egyes henger dugattyúcsapszege, ollé. Kattpgósak maradtunk ugyanúgy, ráadásul nem is voltunk szobatiszták sem, de legalább ment a kocsi. Csak úgy dagadt a májam, hogy egy csomó helyen láttamképeket a kicsi kocsiról. Nem gyengén büszke vagyok rá, na. Aztán megint szétszedés volt hosszú hosszú pihenőkkel. Csak közeledik a nyári tali, csak közeledik, kocsika meg motor nélkül pihent a garázsban. Mivel pénteken délutános voltam, ezért csak este 10-kor tudtunk indulni a talira. Ez azért érdekes, mert csütörtökön, hajnali 2-kor indult be az autó megint, és immáron végre kattogás nélkül. Végre megszűnt. 1 év után illett is. Így végül a tali útvonala volt a próbaút, amit sikerrel teljesítettünk, hiba nélkül. A tali nagyon tetszett, nagypn jól éreztem magam, főleg, hogy megint Polskival voltam. Olyan jó volt, hogy egy kép nem sok, annyit se lőttem. Viszont most az olajat esszük rendesen, és mivel megesszük, és az olaj nem jó a gyomornak, ezért fossuk is. De sebaj, meggyógyítjuk. hmmm... Volt még egy KGST Party is, amire eljutottunk. Az odaúton kicsit izgultam, hogy mi lesz, mert messze van Nyíregy, ráadásul egyedül mentem, és néha meugrott, hogy mi van, ha lerohadok valahol. Szerencsére ezt a laza 500 km-t is hiba nélkül megoldottuk. Azóta kicsi kocsi pihenget, mert most patcheljük a jelenlegi 1.0-ás 800-ast 2.0-ra. Remélem olyan lesz, amilyennek elterveztem. Ha nem, akkor is.
No, rég' jelentkeztem a kicsi kocsival kapcsolatban. Igazából a KGST Party után pár nappal szétkaptam megint a motorját, mert baromi kíváncsi voltam, hogy mi a gyíkja. Végül kiderült, de erről majd később. Szóval szétszedés után jött egy naaaaaagy lélegzetvételnyi szünet, mert mióta nem járok suliba, valamiért lett egy csomó dolgom. Sose tudom, hogy mi, de folyamatosan megyek, ezért nem is nagyon volt idő a Kisautóra. :( Viszont a múlt héten végre ráértem, és gatyába tudtam rázni a betegeskedő 800-as motorját. Tehát, csak szép sorjában. Újfent belógott a hengerfejtömítés a dugattyú és a hengerfej közé, a dugó meg szépen püfölte szerencsétlent, innen a brutális kopogás, csörgés-zörgés. Ezen felhúztam magam, és elkezdtem nézegetni a gyári hengerfejtömítést, amit később rátettem egy itthon lévő alapméretes hengerre. És akkor lestem nagyot. Kicsit több, mint 1 mm-el nagyobb az átmérője a furatnak, mint a Polski hengeré, majd leesett, hogy miért. Ahogy meghúzom a hengerfejet, a zömülés miatt elkezd terjeszkedni a tömítés anyaga, ami - ha alaphelyzetben pont akkora, mint a hengerfurat - akkor benyúlik a hengerhez, és veri a dugó. Nosza, gyorsan gyártottam megint tömítéseket. összeraktam, és láss csodát, nem csörög, nem zörög. Igaz, az olajat még csipegeti, gondolom nem is szerette a KGST Party-ra menet a melegedést, mert szegény még hajlamos a túlmelegedésre, de most, hogy jön a tél, majd ezt még tuningoljuk olajhűtéssel, meg ilyenekkel. Közben lenyomtam vele egy pesti utat, amikor újfent a frászt hozta rám. Random módon rángatott. Végül is feljutottam vele Pestre, ahol kapott a kocsi egy csomó lájkot a forgalomban résztvevőktől, meg tőlem is, mert megérkeztünk a célra. Hazafelé is hazahozott, mondjuk akkor már durván berángatott, néha félre is kellett állnom... De hazahozott. Másnap átnéztem, és igen. A benzinszűrőm volt eldugulva, de úgy, hogy a levegőt se bírtam rajta átfújni... Csere, és láss csodát, nem rángatózik. Még a gyújtásommal vannak gondok, de megoldom azt is. És akkor az eddigi 350 km-es tapasztalatok, mióta már tetszik a moci járása. Rettenetesen erős, baromi nyomatékos és epekedve várja, hogy kapjon egy ötödik fokozatot a váltója. A kompresszió 10,5 bar mindkét hengerben, egyelőre egy hozzávetőleges fogyasztási adatom van, gyári karbival, 125-ös főfúvókával. 6,5-7 lityi/100km. Amúgy a KGST Party óta annyi változás van, hogy már tudom, hogy 0,3-as kipuffszelephézeg, és 0,25-ös szívószelephézag kell neki, kapott jóval magasabb hőértékű gyertyákat, alu turbinát és szelepfedelet. És asszem ennyi. Most remélem eljön az az idő, amikor már lehet élesben tesztelni, hogy anélkül, hogy attól paráznék, hogy mikor és hol robbanok le. Igyekszem képeket és egy videót is csinálni arról, hogy hogy gyorsul. Talán abból lehet szemléltetni, hogy milyen ereje van kb.
No, akkor blogra fel. Kész a kocsi! Szépre sikerült újfent a fényezős, lakatolós móka, ami egy külső telibe fényezésben ért véget. Meglett a műszaki is, igaz, most okmányirodás móka jön, mert új forgalmi kell, mert kitalálták, hogy a szín nem megfelelő, ami a forgalmiban van. Mindegy, evvan. No, de a lényeg. Belekerült a 800-asba az első 500 km-e, ugyanis megjelentünk a kicsi kocsival a KGST Partyn. Szegénykém beteg ugyan, de levitt, és - igaz, a végén kisebb küszködésekkel - de haza is hozott, amit mindenféleképpen pozitívumként fogok fel, hogy kibírta. És tudtommal először volt talin is az országba működőképes 800-as Polski, aminek külön baromira örülök. (Javítsatok ki, ha nem így van. ) És ami még nagyobb örömmel tölt el, hogy díjat is kapott az autóm. Igazából még most se nagyon fogtam fel, annyira örülök neki. Most jön egy motor ki, motor szét, alaposan átnéz, motor itt-ott változtatva össze, majd olajcsere móka, és reméljük, hogy abban a formájában már egészséges hangja lesz. És még valami: A KISPOLSKIZÁSNÁL NINCS JOBB MÓKA A VILÁGON, AZ TUTI!
(Én meg egy lusta, rangasz, tresznye, renyhe suttyó vagyok, mert egy képet se csináltam, csak a szememmel, de nincs az agyamon USB port, amivel össze tudnám kötni a géppel. )
Nohátakkor... Megvolt a nyári tali! Ismételten überfrankóra sikerült, sőt, nekem eddig ez tetszett a legjobban. Állati hangulat, állati társaság, állati programok. Egy szóval überzsír volt,sajnos csak volt. Köszönöm ezúton is a szervezőknek, hogy ilyen király hétvégét hoztak össze nekünk. Csak így tovább. Nem véletlenül nem a Kispolskival voltunk, ugyanis Őfensége itthon közben egy kis wellnessen vett részt, ami kicsit ugyan elhúzódott, ezért nem pihente ki magát a taliig, viszont mostanra igen. Úgyhogy nemsoká' elméletileg jön is haza, összerakódik, és újra az utakat rója. Köszönöm ezt is mindenkinek, aki segített a bizti, és a kártérítéses mizériában. Nem merek neveket sorolni, mert tényleg nagyon sokan voltak, akik segítettek, és nem akarok kihagyni senkit. KÖSZÖNÖM MÉG EGYSZER! És, mivel a taliról mindössze 3 homályos fotót készítettem, sötétben egy félrészeg Tunyiról, meg egy fullos picsáról a háttérben, ezért képeket nem is nagyon tudok feltenni erről, csak a kocsiról, róla viszont van egy pár.
Na, azért nem ment minden olyan könnyen a motorral, mert ma azért szétkaptam. Láttam egy kis olajszivárgást, gondoltam akkor már megműtöm. Kicsit sokáig tartott, de eddig úgy fest, jobb lett, mint amilyen volt. Semmi szivárgás a furulyáknál sem, és a hengertalpaknál sem. Az egyes henger alatti hézagoló lemezt kicseréltem, egy másikra, ezzel pontosabban be van lőve az egyforma hengermagasság, akkor már adtam neki másik hengerfejtömítést, majd több lépcsőbe lehúztam a hengerfejet. Minden összepakol, indítóznék, csak oda vissza forgatja a főtengelyt. Biztos akksi... Hát nem. Gondolom most jött elő, hogy haldoklik az önindítóm, mert eddig a 650-es motorokat simán indította. Viszont szerintem, ha hosszabban indítóztam volna, akkor ott is befuccsol, mert ma járattam üresen, és alapból lassan is forgott, melegedett, és gyorsan esett a fordulatszáma. Nosza, akkor összeraktam kettőből egyet, és nocsak, röffen is. Ja, meg furcsállottam, hogy a visszafolyó ágból nem folyik benzin. Hát, mint kiderült, az meg el volt dugulva, ezért kapott annyi naftát. Kis pucolás, egyből nem kormol. Képeket nem csináltam, csak egy videót az indításról B.E.N.C.E.-nek. Külön kérésére.
No, úgy fest, motor már van, ami levisz minket a Nyári talira. Autó majd csak lesz.
Szóval, már rég elgondolkoztam azon, hogy ki kéne próbálni egy ilyen 800-asososososos dolgot, aztán egyszer elgurult a gyógyszer, szétkaptam a mocit lesz ami lesz alapon. Sokat olvasgattam Buszos Petya és Milán blogját, Denior írását annyira nem is, de az általa készített képeket megint csak áttanulmányoztam rendesen. Aztán ment a blokk hegesztődni, főtengely köszörülődni, hengerek átalakítodni (na, ezekről van mit mesélni, mert 2 db über állapotú hengert basztak el az egyik műhelyben, és még csak arra se méltattak, hogy szóljanak). Volt nekem itthon két alapméretes, 85,5-ös hengerem tartalékba. Amiket meg elkúrtak, azok meg 86-osak voltak. Úgyhogy fogtam a két 86-os dugattyút gyűrűstül, amik tökéletes állapotnak örvendtek, és leesztergálódtak a szépen, majd a két 85,5-ös hengerrel egyetemben elmentek összefúródni. Végül az egész pakk, cakkumpúder elsétáltak Nyíregyházára meggyógyulni, mert a blokk hegesztése miatt kicsit elmásztak dolgok. Ezt sikeresen meggyógyították arrafelé, majd jöttek is haza. A hajtókarok mentek Vácszentlászlóra polírozódni, grammolódni egy fickóhoz, aki rally Ladákba szokott hajtókarokat csinálni. Majd végül összeraktam sok szívással, mert hirtelen semmi nem akart stimmelni semmihez, de megoldódott.
És akkor az eltérések egy sima 650-es blokkhoz képest:
-erősített blokk
-centírozott, könnyített BIS főtengely 500-as lendkerék kombó
-Elegant gyújtás
-gyárilag könnyített vezérműkerék
-egyelőre régifajta vezérműtengely
-1,6-os Bogár hengerek, dugók, gyűrűk, csapszegek
-átalakított, polírozott, grammolt hajtókarok
-átalakított hengerfej kb. 2,2 mm síkolással (pontosan azért nem tudom, mert többször is volt síkolva, előttem is)
-Lada szelepvezetők, szelepszárszimeringek
-2-1 Abarth (vagy csak másolat) sportkipuff
-3,5 lityis alu olajteknő
-Panda 30 kuplung
-Fiat 850 kuplungtárcsa
-Zöld motorburkolatok
És akkor akik nélkül ez az egész nem jöhetett volna létre: Norberto, Andrei, Grosso, Milán, Buszos Petya, a sok gépműhely, de legfőképpen Lali! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, a segítséget, nélkületek még csak egy rakás alkatrészkupac lenne az, ami most indítható.
Nagyon megszerettem, aztán egy sajnálatos eseménynek köszönhetően 2007 augusztus 14-én letettem "C" vágányra. Azóta tart a felújítás folyamatos alkatrészbeszerzéssel, szétszedéssel, összerakással, flex-szeléssel, hegesztéssel, csiszolással, fényezéssel. 2008 január 12-én került el a Mesterhez az autó teljesen szétszedve, majd 2009 január 26-án került újra haza. Elég sok változáson ment keresztül ezalatt a bő egy év alatt. Stílusra 180 fokot fordult vissza a Retró világába. Szerencsére sikerült azt kivitelezni, amit elképzeltem, de ez sosem sikerült volna a család, a barátok és a Club126 nélkül. Ők tartották bennem a lelket, pedig párszor így is ott voltam, hogy szarok bele, lesz ami lesz. Aztán amikor láttam, hogy alakulgat a kisautó, újra megjött a kedvem hozzá, amikor meg aztán hazakerült, az egy álom beteljesedése volt. Öröm volt nézni az emberek arcát, ahogy mosolyognak rajta, mutogatnak rá. 
) és olyan, mint az új. Az emberek is megnézik még mindig, és megtörtént az, amire régen még gondolni sem mertem, megnyerte a 2009-es V. Nemzetközi Fiat 126 találkozó autószépségversenyét. 
